Földrajzi elhelyezkedés
Hetyen Beregszásztól délnyugatra húzódó úttól mintegy 22 kilométernyi távolságra terül el. Megközelíthető a Beregszászról Csapra vivő, Beregsomból elágazó Csonkapapin átvezető úton, másfelől a Kaszonyból Csonkapapin át a településre vezető úton. A települést kettészeli az itt kanyargó Micz, amely nem messze innét a Csarodába ömlik.
Történelem
A Tisza jobb partján – mintegy 15 km-nyire kanyarog innen a legnagyobb magyar folyó – elterülő Hetyen a XIV. században már rendezett település, templomát a falut bíró Kerecsényi család építtette. 1383-ban Hetyény András Miklós fiát említik birtokosául. 1566-ban a tatárok feldúlták a községet. 1623-ben Lónyai László végakarata szerint beiktattak birtokába özvegye Mónai Katalin és leánya, Zsuzsanna. 1653-ban íratott Bótrágyi Jánosra neje, Dobronoki Erzsébet két nemesi udvarházat. Később kaptak itt birtokot még a Bay és Ferenczi családbeliek is. A református hitre tért község 1645-től 1739-ig Csonkapapinak fiókja, aztán anyagyülekezetté vált. Anyakönyvét 1765-től vezetik. A Tisza szabályozása előtt a Micz vize gyakran árasztotta el a falut, és akkor egyik házból a másikba csónakon közlekedtek a lakosok, azóta a határ is termékenyebb és hasznavehetőbb. A lakosság a földművesség mellett évszázadokon át űzte a kerékgyártó mesterséget. A régiek elmondása szerint a hetyeni kerék eljutott a híres debreceni vásárba is. Egy helyi anekdota szerint minden hetyeni férfiembernek naponta egy kereket kellett elkészítenie. Nem volt kivétel ez alól a pap sem, aki a műhelyben a falra felakasztott hat kerékből tudta reggel, hogy aznap vasárnap van, készülnie kell az istentiszteletre. A világjáró hetyeniek ily módon a szomszédos községeknél korábban ismerkedtek meg a reformáció tanaival. Az itt élők lelkületét jól példázza a következő történelmi tény is: 1874-ben Csanádi Sándor itteni földbirtokos Kossuth Lajos nevére íratott 6 hold földet, hogy ha majd a turini remete hazatér, indulni tudjon a választásokon. 1875 januárjában ugyanezen földbirtokos Irányi Dániel nevére íratott 14 holdnyi földet, miáltal a fent nevezett személy a választók sorába felvétetett.
Jelene
Hetyen közigazgatásilag Csonkapapihoz tartozik, a 2001-es népszámlálási adatok szerint 761 lelket számláló település. Hetyen lakói az Ukrajnában lezajlott földreform eredményeként másfél – két – három hektárnyi földhöz jutottak. Az egyéni termelők – számuk 200 körül mozog – főként szemesek termesztésével , jószágtartással foglalkozik. Újabban több itteni gazda próbálkozik kordonos uborka és paradicsom termesztésével, kifejezetten árutermesztési célzattal. Az utóbbi két év slágernövénye a napraforgó, a faluban 2 olajütő működik. A lúdtartás – akárcsak Csonkapapiban – itt is igen népszerű. A múlt század első felében az itt hizlalt ludakat főként a munkácsi zsidóság körében értékesítették. Libát jelenleg saját fogyasztásra tartanak. A település jelentős létszámú tejelő állománnyal rendelkezik. A gazdasszonyok a tejet és tejterméket Kaszony és Beregszász piacain értékesítik. A munkaképes lakosság egy része a határ túloldalán keresi a mindennapi betevőt. Az ingázók egy része mezőgazdasági idénymunkára szerződik, másik része – fiatal férfiemberek – nagyvárosi építkezéseken dolgozik. A község határában levő földek egy részén két mezőgazdasági társulás gazdálkodik. A településen élő földművesek néhány éve gazdakörbe társultak. 2001 tavaszán a községet árvíz sújtotta. A házak jelentős része megsérült, közülük 27-et le kellett bontani. Az árvízkárosult családok egy része – 12 családról van szó – nem az újjáépítés mellett döntött: az államtól kapott kártérítési pénzen a szomszédos falvakban vásárolt magának házat. Azóta az árvízkárokat gyakorlatilag felszámolták. A Hetyeni Általános Iskolában 80 gyerek tanul, óvodába 18 csöppség jár. A községnek felcserközpontja, postája van. Néhány évvel ezelőtt a református hívek rendbe hozták a parókia épületét. A helybelieket és az ide látogató vendégeket több ABC-ben, illetve kávézóban szolgálják ki. A helyi boltok, illetve a környező falvak boltjainak egy részét az itteni Nemes-pékség látja el naponta friss kenyérrel.
Emlékhelyek, nevezetességek
Mai kőtemploma 1793-ban épült egy összeroskadt fatemplom helyén. Négy fiatornyos, különálló fából készült haranglábját a XVIII. században ácsolták, két harangját 1793-ban öntötték. A falu központjában 1992 szeptemberében állítottak emléket a sztálinizmus áldozatainak. Ugyancsak a falu központjában levő egyik épületen látható az az emléktábla, amely arról tudósít, hogy Csanádi Sándor földbirtokos 1874-ben 6 holdnyi szántót íratott Kossuth Lajos nevére, hogy az indulni tudjon a választásokon.
Kikapcsolódás, pihenés
A hetyeni határban, ott, ahol a Micz a Csarodába ömlik, az érintetlen őstermészet az úr. Ritka növénytársulások, érdekes, ritka állatfajok fedezhetők fel ezen a helyen. Az állatok közül vidra, hód, szürke gém él itt, a növények között megtalálható a hasznos áfonya. A helybeliek azt szeretnék, hogy ezen a helyen később tájvédelmi körzet és kirándulóhely létesülne.
Járás: Beregszászi járás
Irányítószám: 90222
Település típusa: Község
Lakosság: 761
Hívószám: +380/31-41
Cím: 90221 Beregszászi járás, Csonkapapi, Fő u. 3.
Telefonszám: +(3803141)-66-223