A kérdéskör eléggé szerteágazó, miután nem mindegy, hogy ásott vagy fúrt kútról van-e szó (1), és nem mindegy abból a szempontból sem, hogy már meglévő engedély nélkül létesített, vagy a jövőben létesítendő kút a kérdés tárgya (2).
Szintén különbség van kút és kút között abból a szempontból, hogy annak létesítését, üzemelését, illetve fennmaradását a helyi vízgazdálkodási hatóság (jegyző) vagy a területi vízügyi hatóság (megyei katasztrófavédelmi igazgatóság hatósági osztálya) engedélyezi-e (3).
- A vonatkozó jogszabályok alapján megállapítható, hogy
a) február 15. napja után létesült minden kútra (ásott és fúrt kútra egyaránt) vízjogi létesítési engedélyt kellett volna kérni, és ennek következtében most fennmaradási engedélyt kell kérni.
b) február 15. napja előtt létesült kutak esetében
- arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül,
üzemeltetési engedélyt kell kérni,
- arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni,
fennmaradási engedélyt kell kérni,
- minden fúrt kútra fennmaradási engedélyt kell kérni.
- A jövőben létesítendő kútra jogszabályokban meghatározottak szerint (kérelem, terv, eljárási illeték stb.) létesítési majd üzemeltetési engedélyt, míg a korábban engedély nélkül létesített, már meglévő kútra fennmaradási engedélyt kell kérni.
A többség azonban már meglévő, fúrt kúttal rendelkezik, ezért a későbbiekben ennek a (fennmaradási) engedélyeztetési eljárására térek ki részletesen:
- A vonatkozó jogszabályok különbséget tesznek a kutak között aszerint is, hogy engedélyeztetésük a jegyző vagy a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság hatósági osztálya hatáskörébe tartozik-e.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet értelmében jegyzői hatáskörben kerül sor az engedélyezésre akkor, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:
- a kút helye nem érinthet vízbázis védelmi területet, azaz a kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vizet használhat fel, a vízkiemelés nem történhet rétegvízből vagy karsztvízből (a kérelem benyújtása után ezt a jegyző tisztázza a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, de az eljárás meggyorsítása érdekében az ügyfél is megkérheti az erre vonatkozó igazolást már a kérelem benyújtását megelőzően az igazgatóságtól),
- a kútból egy évben maximálisan 500 m3/év mennyiségű vizet lehet kitermelni (ez nem egészen 2 m3-t jelent naponta, de a használat nyilván nem folyamatos egész évben, jellemzően a vegetációs időszakban a növények locsolása a fő cél, ennek megfelelően lehet a felhasználandó mennyiséget kalkulálni),
- kút csak ott fúratható, ahol az ingatlanon épület van, vagy az építendő épületre engedélyt kaptak, illetve bejelentést tettek az építésről (ez a rendelkezés hivatott szavatolni, hogy a kút vizét valóban háztartási célokra és/vagy házi ivóvíz igény kielégítésére használják),
- nem gazdasági célú vízigényről van szó, azaz a kút vizét jellemzően a következő tevékenységekhez használják: az ingatlanhoz tartozó gyepesített terület vagy kiskert locsolása, ingóságok (pl. gépjármű) tisztítása, nem gazdasági célból tartott állatok (kutya, macska) itatása, ellátása, kerti medence feltöltése, és adott esetben a házi ivóvízigény kielégítése (utóbbi esetben az engedélyezés során az ivóvíz-minőséget is kötelezően vizsgálni kell).
Ha ezen feltételek közül akár csak egy is nem teljesül (pl. gazdasági célú ivóvíz kivételről van szó), akkor az engedélyeztetés a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz tartozik.
Ezek előrebocsátása után, tehát amennyiben korábban, engedély nélkül létesített, háztartási igényeket kielégítő fúrt kútról van szó, akkor a jegyzőhöz benyújtandó kérelemben fennmaradási engedélyt kell kérni.
A kérelmet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklete szerinti tartalommal (kérelmező személyes adatai, a kút helye, műszaki adatai, a vízfelhasználás célja, a használat során keletkező szennyvíz elhelyezésének módja, fényképfelvétel a kútról és környezetéről) kell benyújtani. Lényeges eleme a kérelemnek, hogy azt a kút tervezőjével vagy kivitelezőjével, ha az Ő személyük nem ismert, akkor a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. §-a szerinti végzettséggel rendelkező szakemberrel is alá kell íratni! (A kérelemben nyilatkozni kell ugyanis arról, hogy „a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet”.)
Eljárási illeték: a kérelem 3.000,- Ft általános tételű eljárási illetékfizetési kötelezettség alá esik, arra a postán vásárolt illetékbélyeget kell ragasztani ebben az értékben.
A kérelem-nyomtatvány letölthető:
Az engedélyező hatóság a fennmaradási engedélyezés során az alábbi főbb szempontokat vizsgálja:
- lakóépülethez való közelség: olyan távolság szükséges az épülettől, hogy a kút működése statikai problémát ne okozzon,
- közművek helyzete: a földbe épített vezetékektől és a légvezetékektől való szükséges védőtávolság megvan-e,
- esetleges szennyező forrásoktól (kerti árnyékszék, trágyatároló, állattartó épület stb.) való szükséges távolság megléte,
- a kút műszaki paramétereinek és kivitelezésének megfelelősége
- vízbázis védelmi feltétel – 3. pont a) alpontja – megléte (szakhatóságként bevonva a területi vízügyi hatóságot).
Fennmaradási engedély az előzőekben, a 3. pont a)–d) alpontjaiba foglalt feltételek fennállása esetén is csak akkor adható, ha a kút az egyéb (az eljárásban vizsgálandó körülmények között említett) feltételeknek is megfelel.
Végül tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy jelenleg az Országgyűlés előtt van egy törvényjavaslat, mely a korábban engedély nélkül létesített ásott vagy fúrt kutak utólagos fennmaradási engedélyezése során – amennyiben elfogadásra kerül – 2020-ig mentesítést ad(na) a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól. Természetesen ez a moratórium csak a vízgazdálkodási bírságra vonatkozik, a korábban engedély nélkül létesített fúrt kutakra a fennmaradási engedélyt a jogszabályok értelmében meg kell(ene) kérni.
Dr. Megyeri Szilvia jegyző