Általános tájékoztatás vízkészletjárulékról

2018-09-20 | Általános

Tisztelt Vízhasználó!

 

Tájékoztatjuk a T. vízhasználókat, hogy a vízkészletjárulékkal kapcsolatos előírásokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgt.) 15/A. – 15/E. §-ok, valamint a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet tartalmazza.

 

Vízhasználó az, aki vízjogi engedély alapján vízhasználatot gyakorol, vagy vízjogi engedélyben vízkészletet köt le.

 

A vízkészletjárulék fizetési kötelezettség alóli mentesség, illetve részbeni mentesség  esetei a Vgt.15/C §-a szerint a következőek:

15/C.§ (1) Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie:

  1. a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt – a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető – vízmennyiség után,
  2. b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,
  3. c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
  4. d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,
  5. e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,
  6. f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,

g)ha a vízügyi hatóság a vízkivételt korlátozta,

  1. h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettős működésű csatornákból történő vízkivételt,
  2. i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,
  3. j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot,
  4. k) kármentesítés céljából történő vízkivétel esetén, ha az hatósági kötelezés vagy engedély alapján történt,

l)az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m3-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,

  1. m) a (9) bekezdés szerinti tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után,

n)a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedélyben megadott vízmennyiségből a tél végi többletvizek – felszíni vizek, ár- és belvizek – visszatartásából és tározásából származó hasznosított vízkészlet után, amennyiben a vízügyi igazgatási szerv igazolja, hogy a vízkivételi ponton a többlet felszíni víz mennyisége rendelkezésre áll.

(1a)Az (1) bekezdés l) pontja szerinti vízkészletjárulék fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéstől az állam szociális, környezeti és gazdasági hatásokra, valamint a földrajzi és éghajlati jellemzőkre alapított okból a vízhasználó javára eltérhet.

(2)Az (1) bekezdés f), g), l)-n) pontjában foglalt esetben, a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesség nem érinti a vízhasználatra vonatkozó, a 15/E. § szerinti nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségeket.

(4) Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.

(8) A vízhasználó a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz használatára tekintettel általa fizetendő víz-készletjárulékot – legfeljebb a vízkészletjárulék összege erejéig – csökkentheti a termálvíz visszatáplálását biztosító kút kialakításával, illetve a berendezések korszerűsítésével összefüggésben, az adóévben felmerült igazolt és a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv által elfogadott költségének az összegével.

 

Felhívjuk továbbá a T. vízhasználó figyelmét az alábbi jogszabályváltozással érintett fontos információkra:

 

  • A VKJ fizetési kötelezettség az engedély jogerőre emelkedésével kezdődik
  • Az „A” jelű bejelentkező lapot nem kell kitölteni
  • negyedéves nyilatkozatot nem kell tenni.

 

Éves nyilatkozat

 

 A vízhasználó éves nyilatkozatot köteles tenni, ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség a 25 m3/napot nem haladja meg (kisfogyasztó), vagy időszakos, idényjellegű vízhasználó. Ebben az esetben a tárgyévi vízhasználatról a következőképpen kell nyilatkozni:

 

  1. Amennyiben Ön vízjogi üzemeltetési engedély alapján vízhasználó, akkor a „C” jelű adatlapot kell kitöltenie a tárgyévi vízhasználatról.

A VKJ fizetés alól mentes vízhasználatokról is nyilatkozni kell a „C” jelű adatlapon, ha a VKJ alóli mentesség a Vgt. 15/C (1) bekezdés f), g), l) pontjai szerint állapítható meg. (öntözés, rizstermelés, halgazdaság esetében, ha a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre, továbbá ha a vízkivételt a hatóság korlátozta). Amennyiben a vízhasználat során visszasajtolás is történik, kérjük a mentesség jogcímét és a visszasajtolt víz mennyiségét feltüntetni a „C” jelű adatlapon.

 

–     Vízjogi üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiség esetén a „Felhasznált mennyiség” rovatba minden esetben a tényleges víztermelést kell m3-ben megadni. (A tényleges víztermelést a vízóráról leolvasva, vagy az üzemnaplóban rögzített adatokból lehet kiszámítani.)

 

  • Üzemeltetési vízjogi engedélyben vízhasználat szüneteltetése esetén a vízkészletjárulékot a szüneteltetésről szóló határozatot megelőzően az engedélyben lekötött vízmennyiség 60%-a után kell fizetni, és az „L” jelű adatlapon a fizetendő VKJ-t ki kell számítani. Ebben az esetben „B” és „C” jelű adatlapot nem kell kitölteni.
  • Ha a vízfelhasználás időszakában engedélyezett és engedély nélkül felhasznált vízmennyiség is történt, akkor a „C” adatlapon külön megbontva kell nyilatkozni a felhasznált vízmennyiségekről, ill. a vízkészletjárulék összegéről.

  

–     Amennyiben az engedély hatálybalépése év közben, idény közben van, vagy a lekötött vízmennyiség év közben módosul, akkor az időarányosan lekötött vízmennyiségek figyelembevételével kell kiszámítani az éves lekötött vízmennyiséget, és ahhoz kell viszonyítani a tényleges víztermelést (átlaglekötés) a „C” és az „L” jelű adatlapokon.

 

  1. Amennyiben Ön vízjogi létesítési engedély alapján vízhasználó, akkor az „L” jelű adatlapot kell kitöltenie a tárgyévi vízhasználatról. Ebben az esetben „B” és „C” jelű adatlapot nem kell kitölteni.

 

–           Vízjogi létesítési engedélyben lekötött vízmennyiség 50 %-át figyelembe veendő számított mennyiségnek kell tekinteni és az „L” jelű adatlapon a fizetendő VKJ –t, ezen vízmennyiség alapján kell kiszámítani.

–           Amennyiben az engedély hatálybalépése év közben, idény közben van, vagy a lekötött vízmennyiség év közben módosul, akkor az időarányosan lekötött vízmennyiségek figyelembevételével kell kiszámítani az éves lekötött vízmennyiséget és az átlaglekötést kell beírni az „L” jelű adatlapokon.

 

Az éves nyilatkozatok beküldési határideje a tárgyévet követő év január 15.-e.

 

Felhívjuk a T. vízhasználó figyelmét a IV. pontban tárgyalt kiegészítő szabályokra.

 

Negyedéves nyilatkozat

A vízhasználó negyedéves és éves nyilatkozatot köteles tenni, ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség a 25m3/napot meghaladja, és folyamatos vízhasználatot gyakorol. Ebben az esetben a „B” és „C” jelű adatlapot kell kitöltenie.

 

A negyedéves nyilatkozatok („B” lap) benyújtási határideje:

  1. negyedévről: tárgyév április 15.
  2. negyedévről: tárgyév július 15.

III. negyedévről: tárgyév október 15.

 

Az éves bevalláshoz szükséges „C” lap benyújtási határideje a tárgyévet követő január 15.-e.

 

Felhívjuk a T. vízhasználók figyelmét, hogy a jogszabályváltozásra tekintettel 4. negyedéves vízhasználatról nem kell külön nyilatkozni, és az éves „C” jelű bevallásban sem kell külön feltüntetni.

Minden vízhasználónak szükséges –a korábbiaknak megfelelően – az éves vízhasználatról „C” jelű adatlapot beküldeni. A „C” jelű adatlap felhasznált mennyiség rovatába az éves teljes vízhasználatot kell megadni vízmennyiségmérő (vízóra) állás, vagy üzemnapló alapján.

III. A VKJ kiszámításához szükséges adatok

 

  1. Alapjárulék:
  • 4,50 Ft/m3 ,
  • 9 Ft/ m3 (ha az éves lekötött vízmennyiséget 110%-nál nagyobb mértékben túllépi, akkor a teljes 100% feletti részre.)
  • 28,90 Ft/ m3 ( engedély nélküli vízhasználat esetén )

 

  1. Gazdasági szorzó: Az igénybe vett vízkészlet jellegétől, a vízhasználat jellegétől és a vízminőségi osztályba sorolástól függ. Ezen adatokat a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 1. számú melléklete szerint kell meghatározni.

 

  1. Súlyozott gazdasági szorzó: Ha a vízkészlet jellegén belül a vízfelhasználás többcélú, akkor kell számítani.

 

  1. Mértségi szorzó:

  -Ha a vízkivétel hitelesített vízmennyiség mérővel (vízórával) mért: 1

                          -Ha a vízkivétel nem vízmennyiség mérővel mért: 2

 

Ha a vízmennyiség mérő (vízmérő) meghibásodik, vagy a vízhasználó a hiteles mérésről nem gondoskodik, a mértségi szorzó az alábbiak szerint alakul:

–Negyedéves nyilatkozattételi kötelezettség esetén 30 nap áll rendelkezésre a vízmennyiség mérő (vízóra) felszerelésére, hitelesítésére vagy javítására. Ekkor még a vízhasználat mértnek tekintendő, és az 1-es szorzó alkalmazandó. 30 napon túl a vízhasználat méretlennek minősül, a teljes időszakára a 2-es szorzó alkalmazandó.

–Éves nyilatkozattételi kötelezettség esetén (kisfogyasztó, idényjellegű, időszakos vízhasználat) 90 nap áll rendelkezésre a vízóra felszerelésére, hitelesítésére vagy javítására. Ekkor még a vízhasználat mértnek tekintendő, és az 1-es szorzó alkalmazandó. 90 napon túl a vízhasználat méretlennek minősül, a vízkivétel teljes időszakára a 2-es szorzó alkalmazandó.

 

  1. Víztest-túlterhelési szorzó: A „t” a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestek állapot minősítésére vonatkozó szorzószám, amelynek értéke:

– felszíni vízkivételnél a jó, vagy annál magasabb állapot vagy potenciál minősítéssel, valamint a jónál rosszabb állapotú, potenciálú – de nem mennyiségi okokra visszavezethető – minősítéssel rendelkező víztestek, vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból jó minősítéssel rendelkező víztestek esetében: 1,0.

– felszíni vízkivételnél a mennyiségi okokra visszavezethetően a jónál rosszabb állapotú vagy potenciálú felszíni víztestek vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél mennyiségi szempontból a gyenge állapotú és a „jó, de gyenge kockázata” minősítés esetében: 1,2.

– felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból gyenge állapotú és a „jó, de gyenge kockázata” minősítés esetében a partiszűrésű vízkészletből történő vízhasználatok esetében: 1,0.

 

 

A vízkészletjárulék kiszámításához alkalmazott képlet:

VKJ = „V” (m3) X „A” (Ft/m3) X „m” X „t” X „g”.

ahol:

V= kitermelt vízmennyiség (m3)

A= alapjárulék (Ft/m3)

m= mértségi szorzó

t= víztest-túlterhelési szorzó

g= gazdasági szorzó

 

Példa a VKJ számításhoz:

 

  1. példa: A lekötött vízmennyiség 1220 m3/év. Q, azaz a kitermelt vízmennyiség 1000 m3/év. Tegyük fel, hogy a vízkészlet jellege rétegvíz, II. osztályú, és állattartó telep ellátására használják. Ebben az esetben a gazdasági szorzó 2 lesz. Az alapjárulék 4,50 Ft/m3. Tegyük fel, hogy van hitelesített vízóra, így a mértségi szorzó 1 lesz, továbbá a víztest jó minősítésű így a víztest-túlterhelési szorzó is 1. Ebben az esetben a képlet: 1000 x 2 x 4,50 x 1 x 1= 9000 Ft lesz a vízkészletjárulék.

 

  1. példa: Fentebbi példánál maradva, ha a vízkivétel nincs hitelesített vízórával mérve, vagy az meghibásodott és a fentebb jelzett határidőn belül nem történt meg a javítás vagy a csere, a mértségi szorzó 2 lesz, a vízkészletjárulék pedig 18000 Ft.

 

  1. példa: Fentebbi példánál maradva, a kitermelt vízmennyiség 1000 m3/év. A vízkészlet jellege rétegvíz, II. osztályú, azonban a felhasználás többcélú. Gazdasági célú egyéb felhasználás: 70%, gazdasági célú ivóvíz felhasználás: 30%. A 70% esetében a gazdasági szorzó 4, míg a 30% esetében A súlyozott gazdasági szorzó számítása úgy történik, hogy vesszük a 4-nek 70%-át, ill. 2-nek 30%-át. Ezeket összeadva 3,4 lesz az eredmény. A számítást mindig négy tizedes jegy pontossággal kell elvégezni. A képlet ebben az esetben is ugyanaz, csak a gazdasági szorzó helyett a fentebb kiszámított súlyozott gazdasági szorzóval számolunk, a következőképpen: 1000 x 3,4 x 4,50 x 1 x 1 = 15300 Ft lesz a vízkészletjárulék.

Kiegészítő szabályok

 

Az éves nyilatkozatban („C” adatlap esetén) a lekötött vízmennyiség 80 %-a után akkor is ki kell számítani és meg kell fizetni a vízkészletjárulékot, ha a tényleges vízhasználat a lekötött vízmennyiség 80%-át nem éri el. (alulfogyasztás)

Példával megvilágítva: Ha az éves lekötött vízmennyiség 10000 m3, de a tényleges vízhasználat 5000 m3, akkor 8000 m3 után kell a vízkészletjárukékot megfizetni. Ilyenkor a lekötött vízmennyiség 80 %-a  és a tényleges   víztermelés különbségét kell a „ kontingens eltérés” rovatba beírni, és azt a „VKJ eltérési összeg” rovatban kiszámítani. Fenti példa alapján ilyenkor a „kontingens eltérés” rovatba 3000 m3 kerül, a „VKJ” eltérési összeg rovatba pedig a 3000 m3 után járó vízkészletjárulék összege kerül.

 

 Amennyiben az éves termelés („C” adatlap esetén) meghaladja a lekötés 110 %-át, abban az esetben a 100%-on felüli részre az éves vízlekötést meghaladó fogyasztás mennyiségét a „kontingens eltérés” rovatba kell beírni, a „VKJ eltérési összeg” rovatba a kiszámított vízkészlet összeg kerül. (túlfogyasztás)

Az előbbi példánál maradva, ha az éves lekötött vízmennyiség 10000 m3, a tényleges vízhasználat 12000 m3, akkor a „kontingens eltérés” rovatba 2000 m3 kerül. A „VKJ” eltérési összeg számítása: Kontingens eltérés (m3)*g*a*m*t. Mivel a VKJ alapösszegben a túlfogyasztott m3 is kiszámításra került a negyedéves bevallásokban 4,50 Ft/m3 alapjárulékkal, így az eltérési összeg kiszámításánál már csak további 4,50 Ft/m3 járulékkal kell a túlfogyasztás vízkészletjárulékát kiszámítani.

Általános információk

 

A vízkészletjárulék befizetésének határideje megegyezik a nyilatkozatok benyújtási határidejével.

A nyomtatványokat két példányban szükséges elkészíteni.

Telefaxon és e-mail-ben megküldött nyilatkozatot nem tudunk elfogadni. A nyilatkozathoz kísérőlevél nem szükséges, csak abban az esetben, ha egyéb információt szeretnének közölni. A nyilatkozat egyik példányát kérjük megőrizni a befizetést igazoló csekkel, vagy az átutalást igazoló dokumentummal együtt. A nyomtatványok másolhatók, vagy letölthetőek a www.vkj.hu honlapról.

Kérjük, hogy a nyilatkozatokat hiánytalanul kitöltve, a nyomtatványokon szereplő összes adatot feltüntetve (adószám, bankszámla szám, lakcím, telefonszám) és aláírva szíveskedjenek a fentebb feltüntetett határidőig az alábbi címre visszaküldeni: 

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály

                                                 6721 Szeged, Berlini krt. 16-18.

A vízhasználó képviseletében akkor járhat el más személy, ha a VKJ ügyek intézésére és/vagy VKJ nyilatkozat tételére vonatkozó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 222-223. §-ban meghatározott tartalmi és alakszerűségi követelményeknek megfelelő hivatalos meghatalmazást a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályához benyújtották. 

A vízkészletjárulékot a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság  Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01040016-00000000  számú számlára kell befizetni. Az átutalási megbízás közlemény rovatában kérjük a „VKJ” rövidítést és az adószám, vagy adóazonosító jel megadását.

 

A vízkészletjárulék fizetésre kötelezett a járulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül, a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Csekken történő befizetés esetén a befizetőre vonatkozó adatokat kérjük, hogy nyomtatott nagy betűkkel szíveskedjenek kitölteni, valamint a közlemény rovatban a „VKJ” rövidítést és az adószámot, vagy adóazonosító jelet feltüntetni.

A nyilatkozat határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén a 2003. évi XCII tv. előírásai alapján mulasztási bírság kerül kiszabásra.

Felhívjuk T. Ügyfelünk figyelmét, hogy a VKJ meg nem fizetése vagy késedelmes fizetése esetén a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat hatóságunk nem alkalmazhatja.